5. felhívás

5. felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

Az április 4-én készült a lenti fotó, egy tafrinás nektarinlevélről. A száraz, meleg napok általában nem kedveznek e gomba terjedésének. A fénykép mégis jól példázza, hogy milyen eltérés lehet a fajták fogékonyságában és a kertek mikroklímájában: itt már komoly volt a fertőzés. A hűvös, csapadékos idő beköszöntével már a legtöbb kertben figyelni kell a tafrinára és a virágfertőző moníliára is, aktuális lett az előző felhívásunk.

Az őszi, a téli és a tavaszi időjárás sem kedvezett a lisztharmatoknak. Az alma varasodása is hasonlóan járt, a hideg és száraz tél megakadályozta a nagy tömegű termőtestek kialakulását. Ezekről pattannának ki az első fertőzést okozó spórák. Azonban a tafrina példája is mutatja, hogy egy érzékeny fajtánál (pl. Starking fajtakör), közeli fertőzési forrásból (tavalyi varas lomb és ágak, elmulasztott rezes lemosás, stb.), melegebb és párásabb környezetben, stb. számolni lehet a fertőzéssel. Zöldbimbós stádiumig – néha több alkalommal is szükséges – permetezhetnek rezes gombaölőkkel. Virágzás után, a gyümölcsök viaszosodásáig, majd a felszívódók következnek. Ez lesz majd az ún. szisztemikus blokk.

►-A keddi, középső fényképen, a levélpirosító ribiszke-levéltetű kárképét láthatják. Június végére elhagyják a ribizlit az említett tetvek, gazdacserések. Ahol csak néhány levelet torzítanak el, ott permetezés nélkül is megvárhatják az elköltözésüket. A speciális levéltetűölők mellett (pl. Pirimor 50 WG, Teppeki) az egyéb rovarölők is hatásosak lehetnek. A kontakt piretroidok közül pl. a Karate 2,5 WG (Zeon 5 CS), Kaiso Garden, Nagomi, Decis, Cyperkill 25 EC közül választhatnak. De levéltetvekre is engedélyezett a felszívódó Mospilan 20 SG (és névváltozatai pl. a Gazelle), valamint a kontakt a Mavrik 24 EW.

-Kujániné kolléganőtől kaptam a hírt: Kecskeméten rajzik az áprilisi és a májusi cserebogár. Ezek a cserebogarak a fák leveleit is rágják, tehát még gyéríthetők permetezéssel (pl. a fenti piretroidokkal), hajnali lerázással. Sajnos más cserebogár fajok csak tojásrakásra érkeznek az ágyásainkba. Az egész ágyást kellene lefedni, lefóliázni… Ellenük nincs mit tenni, majd a talajfertőtlenítéssel próbálkozhatnak (2. felhívás).

-Pályi Béla beregszászi kolléga poloskaszagú szilvadarazsat fogott az előrejelzésükre szolgáló fehérlappal.

Ott érdemes a szilva sziromhullása után elvégezni a permetezést (Mospilan 20 SG), ahol az előző években rendszeresen beterítették a fa alját a kb. 1 cm-es kirágott, ürülékes belsejű szilvák. A daraszak megfigyelésére, a rajzáskezdet megállapítására máris fel lehet akasztani a fehér, ragacsos lapot. Megrendelhető pl. az MTA Növényvédelmi Intézetének információkban gazdag, www.csalomoncsapdak.hu oldalán.

-Nagy étvággyal rágnak a selyemfényű puszpángmoly hernyói, már kb. 2 cm-esek. Az áttelelő hernyók ellen nagy nyomással, a bokrok belsejébe irányítsák a permetlevet, ugyanis a Dimilin 25 WP-vel és a Dipel DF-fel talákoznia kell a lárváknak. A felszívódó Mospilan 20 SG és valamely piretroid kombinációját azoknak ajánlom, akik a kertjükbe csak ritkábban jutnak ki. Minden esetben adagoljanak tapadásfokozó adalékot is a permetlébe.

Többször írtam a biológiájukról, megtalálják a honlapomon. Rossz hír, hogy a kislevelű puszpángot /Buxus microphylla/ is rágja, Kiszel Péter az ELTE Füvészkertben készítette a fenti képet. Jó hír, hogy a fenti honlapról már beszerezhető a feromoncsapdája is. A csapdatest (VARL) ugyanúgy néz ki mint amit a vadgesztenyéknél is használunk, lásd az alsó fényképen. Ezzel tehát egész évben követhetjük a bukszusokra berepülő lepkéket, megjelenésük után készülhetünk a védekezésre. A bokrok mellé, alá kiszórt fehér rizsszemekkel odacsalogathatjuk a madarakat, melyek állítólag szépen gyérítik a hernyókat is.

-Elkezdődött a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása is. Még mindig csak rovarölő szerekkel tudjuk megvédeni a fákat a teljes lombhullástól. A levelek teljes kiterülése után a Dimilin 25 WP vagy a Runner 2F (és névváltozata a Strip-10) már bizonyítottak. Közterületen is engedélyezettek.

-Több gyümölcsfán is megfigyelhetjük valamelyik sodrómolyfaj hernyóját. A fiatal cseresznyén csupán 4-5 sodrómolyos ágvéget találtam. Az összeszőtt leveleket szétbontva, egy hernyót le is fotóztam. Ennél a néhány levelet érintő fertőzésnél még nem permeteznék. Nemsokára úgyis elhagyják a fészküket. Amennyiben két nemzedékes faj károsított a fámon, akkor nyáron a kései gyümölcsökön (pl. almán, körtén) még találkozhatunk velük. Ahol súlyosabb a kártétel, ott az eddig felsorolt rovarölők közül választhatnak (kiv. a levéltetű elleniek).

A permetcseppeknek be kell jutniuk a kis hernyófészkekbe!

-Nagy méretű, öntözéses borsóültetvényben figyeltem fel a barkók rágására, kicsipkézik a levelek szélét. A kertésznő szerint minden évben megjelennek, de mivel nem súlyosbodik a kártételük, nem védekezik ellenük.

Ahol már a tövek is veszélybe kerülnek, ott a piretroidok közül keressék ki a zöldborsóban engedélyezetteket.

Még biztosan folytatni lehetne a kártevők felsorolását! Most gyakran nézzenek rá a növényekre és a tapasztalatuk alapján döntsenek, hogy szükséges-e védekezni valamely károsító ellen?

► Néhány új honlap segíthet a naprakész információk megszerzésében. A www.nebih.gov.hu oldalon egyre pontosabban működik a „növényvédő szerek adatbázisa”. A készítményeket a képernyőn szereplő valamely (egy vagy több) szűrési feltétel alapján lehet megkeresni. A legegyszerűbben az „enir” szó vagy a „Növényvédő szerek adatbázisa” keresőbe való beírásával juthatnak el ehhez a hivatalos NÉBIH oldalhoz, mely tehát a folyamatosan frissülő „szerjegyzéknek” felel meg. Aki inkább papíron olvasná, az megvásárolhatja, mert megjelent a két kötetes „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok, 2017.” kiadvány is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) www.novenyvedelem.nak.hu honlapján az egész országra kiterjedő előrejelző hálózat adatait láthatják. A növényorvosok a heti észleléseiket fotókkal is illusztrálják.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara www.magyarnovenyorvos.hu oldalán sok hasznos közlemény mellett a hírleveleinket is olvashatják, méghozzá hatóanyagok ajánlásával.

► A kert összes virágzó növényénél be kell tartani a méhveszélyességi előírásokat! Ezeket a szabályokat a mézharmatos növényekre és a méhek által látogatott virágzó gyomokra is alkalmaznunk kell! A fentiek a kerítésen kívüli, utcai fákra, ágyásokra is vonatkoznak!

A „méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel a fenti esetekben soha sem dolgozhatunk, pl. a Cyperkill 25 EC. A „méhekre nem jelölésköteles” (korábban a méhekre nem veszélyes) készítményekkel általában mindig kezelhetünk, ilyen pl. a Mospilan, a Pirimor, a Dimilin, Runner, Mavrik, Dipel, Teppeki, stb. A „méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel kizárólag a méhek napi aktív repülésének a lezárulása után, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni a permetezést és legkésőbb 23 óráig be kell fejezni, pl. Karate, Kaiso Garden, Nagomi, stb. (A felhívás szereit csoportosítottam.)

 

Jó kertészkedést kívánok:                Zsigó György, NMNK



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.